Egyelőre úgy tűnik, nem repülhet rá a kiábrándultak szavazataira az Egyiksem párt, mivel az NVB nem vette nyilvántartásba. A hagyományosan humortalan választási bizottság nem a nevet kifogásolta, csak a hivatalos nyomtatványt hiányolta.
Szigort és rendet ígért a Fidesz 2010-ben, és sok konkrét lépést meg is tett. Négy év távlatából viszont felemás eredmény látszik, a bűnözés nem csökkent érdemben, sőt, a statisztika még rosszabb is lett. Új rendőröket ugyan szép számmal vettek fel, de sokan távoztak is testülettől, amelynél a fizetések sem javultak annyira, mint várták volna az egyenruhások. A legnagyobb ígéret, az elszámoltatás pedig már a kormányzó párt egyik legfontosabb vezetője szerint sem nevezhető sikertörténetnek.
Az MSZP kampánynyitó rendezvényén az új szövetségesek is jelen lesznek, de beszélni csak szocialisták és a horvát kormányfő fognak.
Schiffer András a főváros 1. választókerületében indul az áprilisi parlamenti választáson – ezt az LMP társelnöke hivatalosan is bejelentette azon a pénteki, budapesti sajtótájékoztatón, amelyen bemutatta pártja fővárosi egyéni képviselőjelöltjeit.
A TASZ, a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Intézet közösen tiltakozik amiatt a rendelet miatt, ami megtiltaná, hogy választási plakátokat utak mentén lehessen elhelyezni. Mint korábban megírtuk, kezdetben maga a felelős miniszter sem volt tisztában a rendelet hatályával. A tiltakozók szerint a jogszabály szűkíti a jelöltek, pártok politikai vitájának a lehetőségeit, és tovább rontja a választások tisztességességét.
Egyelőre csak 54-en szeretnének cigányként szavazni a parlamenti választáson, de lehet, hogy az országos önkormányzat taktikázik. Egy nemzetiségi mandátumhoz szinte biztosan tízezernél több szavazat szükséges, amire lényegében a romáknak és a németeknek lehet esélyük. Utóbbiak képviselete regisztrációra szólít fel, saját jogú képviselőt szeretnének.
Nyilvántartásba vette az első jelölőszervezeteket az áprilisi országgyűlési választásra csütörtökön a Nemzeti Választási Bizottság.
Olyan nevet kerestek, ami „a választói akaratot kifejezi”, és amiben az öt szervezet vezetői meg tudtak állapodni. De ez persze nem jelent közös pártot.
Alig több mint két hónap múlva véget ér a kormányzati ciklus, eljött a számvetés ideje, amit érdemes talán a kormányprogram újraolvasásával kezdeni. 2010-ben a kétharmados többséget szerző Fidesz óvatosan ígért, programjából azonban utólag mégis kihámozható egészen sok konkrét vállalás, ezeket érdemes megvizsgálni, teljesültek-e. A demokratikus elvek és a jogállamiság terén például a kormányprogram hosszan kárhoztatta az elődöket, de ma már tudjuk, maga sokszorosan elkövette ugyanazokat a hibákat.
Az országgyűlési választások napjának kitűzésével lényegében megkezdődött a választási kampány, igaz, hivatalosan csak február közepétől lehet majd így nevezni. Az új törvény új határidőket is jelent: a jelöltállításra például két hete lesz a pártoknak, átjelentkezni két nappal a szavazás előtt is lehet, a végeredményre viszont a voksolás után majdnem egy hetet kell várni. Összegyűjtöttük a legfontosabb dátumokat, amelyekre nem árt figyelni.
Kedden délelőtt még egy utolsó egyeztetésre ülnek össze az ellenzéki pártok, de a nagy kérdések információink szerint már eldőltek.
A lapoknak a választás kiírása után 5 napon belül el kell küldeniük hirdetési árjegyzéküket az ÁSZ-hoz. A számvevőszék később is nyomon követi és honlapőján közzé is teszi, hogy ki, melyik újságban, mennyiért hirdetett.
A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület a parlamenti választások közeledtével áttekintette, melyik párt milyen lakásépítési, lakás-felújítási, lakhatási politikával vág neki a választók szavazataiért folyó küzdelemnek. A pártok lakáspolitikáit bemutató sorozatuk első részében összefoglalták az interneten, a pártok honlapjain fellelhető idevágó információkat.
A kormányoldali gépezet egyre magasabb fokozatokba kapcsol, miközben a közérdekű tájékoztatásnak álcázott korteskedés jelenti a legnagyobb veszélyt a kampánykiadások átláthatóságára.
A szombathelyi ételosztás egyik igénylője szerint elkérték az adatait, az MSZP szombathelyi frakcióvezetője azonban azt mondja: nem történt visszaélés. Csak azoknak küldtek a szombati ételosztásról levelet, akik korábban hozzájárultak az adataik kezeléséhez. Az említett nő nem volt regisztrálva, ezért kérték tőle az adatait – számolt be a Magyar Nemzet.
Ha nyerni akarnak, sőt, ha csak elkerülnék a Fidesz újabb, mindent elsöprő győzelmét, a baloldali ellenzéki pártoknak muszáj volt lépniük. A választási matematika kegyetlen dolog, de megmutatta, hogy az augusztusi megállapodás nem a jelenlegi erőviszonyokra íródott, ma már a tisztes helytálláshoz is tömbösödnie kell a baloldalnak, ellenkező esetben egymást ütik el a mandátumoktól.
Enyhén szólva nem fogadta kitörő öröm az MSZP-ben, hogy a Demokratikus Koalícióval kötendő választási megállapodás eredményeként Gyurcsány Ferenc az ellenzéki szövetség egyik vezetőjeként juthat jövőre parlamenti mandátumhoz. A szocialisták tisztában vannak vele: a volt kormányfő nem titkolt ambíciója, hogy legkésőbb 2018-ra a jelenlegi demokratikus ellenzék vezetője, és ebből a pozícióból négy év múlva Orbán Viktor ellenfele legyen.
Az MSZP és az Együtt-PM körül olyan gyorsan pörögtek az események, hogy a jelek szerint a párt kampányfelelősei sem számítottak ekkora fordulatra.
"Választás előtt létrehozott koalíció" néven emlegette Bajnai Gordon azt a megállapodást, amit szerdán jelentett be Mesterházy Attilával közösen. Koordinált indulás helyett közös lista, amit Mesterházy vezet. Meghívót kap a DK is, Gyurcsány hazajön külföldről.
Törvényi határidő ide, államfői döntés oda, elég egy postaládába pillantani, hogy nyilvánvalóvá váljék, a parlamenti választás hivatalosan még meg se hirdetett kampánya valójában már célegyenesbe fordult.
